Tiszta a levegő?

A kémfilmek ikonikus kérdését az autóiparban is feltették és sajnos azt a választ kapták,
hogy: nem.
Akár benzines, akár dízel autónk van, az sajnos valamilyen szinten szennyezi a városaink,
környezetünk levegőjét.
Az 1990-es évek elején olyan méreteket öltött a szennyezés, hogy a mérnököknek – és
persze az autógyáraknak – muszáj volt valamit tenniük. Itt érdemes rögtön megemlítenünk a
SMOG kifejezést, ami egy újkeletű – korábban nem létező – szóösszetétel. Az angol smoke
(füst) és fog (köd) szavakból alkották meg arra a jelenségre, ami az autók tömeges
elterjedése előtt nem létezett. A nagyvárosokban olyan borzalmas mennyiségű kipufogógáz
került a levegőbe a százezernyi autónak köszönhetően, hogy egyes napokon szinte a Napot
sem lehetett látni. Ennél még kritikusabb az az aspektus, hogy ezek az – akkor még
tisztítatlan – gázok borzasztóan karcinogének (rákkeltőek, különösen a dízel autók füstje).
Egyes kutatások szerint az egyik leggyakoribb halálok a tüdőrák, amit bizony összefüggésbe
kell-és lehet hozni a városok extrém rossz minőségű levegőjével.
Annyira „elmérgesedett” a helyzet, hogy a nagyvárosokban szankciókat kellett bevezetni
annak érdekében, hogy valamelyest „enyhítsék a tüneteket”. Pl. rendeletet hoztak, hogy a
páros és páratlan számra végződő rendszámú autók nem vehetnek részt a közlekedésben
egy azon napon. Így próbálták meg elérni, hogy csökkenjen a terhelés. Egészen nonszensz,
hogy azért, mert pl. 7-esre végződik a rendszámom, csak hétfőn-szerdán-pénteken
használhatom az autómat.
Szóval valamit tenni kellett.
Egy (kisvártatva két) új alkatrész névvel kellett megismerkedniük az autósoknak. Katalizátor
és részecskeszűrő.

Kezdjük a katalizátorral!
A kémiából ismert kifejezést (nem véletlenül) vették át az autók katalizátorának
elnevezésére. Egy fémházba (leegyszerűsítve) különböző nemesfémeket helyeztek el, melyek
magas hőfokon a motorból érkező gázokat kémiai úton átalakítják (oxidálják vagy
ártalmatlanabb anyagokká alakítják). Ezért is hívják őket oxidációs katalizátornak. Fontos
feltétel, hogy minimum 250-300 °C kell ahhoz, hogy a folyamat beinduljon, a tökéletes
hatásfokhoz pedig 400-800 °C szükséges. Plusz az is fontos kritérium, hogy az oxigén szint
még a katalizátor előtt megfelelő szintet érjen el (Lambda-szonda). Jellemzően vízgőz és
CO2 távozik a megfelelően működő katalizátorból. Hangsúlyozom, a megfelelően
működőből! Már ha van egyáltalán az autónk alatt, mert külön iparággá fejlődött a
katalizátorok „önkényes birtokba vétele” a méregdrága nemesfém tartalmuknak
köszönhetően.
Szóval jó, ha a helyén van és még annál is jobb, ha megfelelően teszi a dolgát. Ez
legkésőbb a műszaki vizsgán ki is fog derülni. A hibás, tönkrement vagy rossz hatásfokkal
működő katalizátor a műszaki vizsgáról való kizárást vonja maga után.
Sajnos bizonyos idő elteltével a katalizátor elér életciklusának végére, amikor már csak az
alkatrész cseréje a megoldás.
A másik alkatrészünk a tiszta levegőért vívott harcunkban a részecskeszűrő (DPF, diesel
particulate filter). Ez az eszköz a dízelmotorokból kijutó gázokat és kormot szűri meg úgy,
hogy a gázolaj tökéletlen égéséből származó korommaradványt gyűjti be és égeti el. Ha a
hagyományos „regenerálás” sűrűbbé válik, ha az autó fogyasztása indokolatlanul
megemelkedik, ha csökken a teljesítmény vagy mögöttünk szürke-feketére változik a világ,
forduljunk szakemberhez azzal a gyanúval, hogy a DPF nyugdíjba készül. A chek („innentől
nem vállalok semmiért felelősséget”) lámpa elég későn szokott jelezni. Ilyenkor rendszerint a
pilóta meg is ijed és célba veszi a szerelőjét.
Sajnos egyik alkatrész sem olcsó mulatság, de nélkülük még rosszabb lenne a városaink
levegője és – a törvényi szabályozás miatt – a forgalomban sem vehetnénk részt szeretett
négykerekűnkkel.
Figyeljünk oda járművünk károsanyag-kibocsájtására, közlekedjünk felelősséggel!
Egy ősi indián mondás szerint a Földünket az unokáinktól kaptuk kölcsönbe. Adjuk úgy
tovább, ahogy mi is kaptuk anno!

Baleset-és meghibásodás mentes autózást kívánunk!

Az Alkatrész Outlet csapata